MÉRNÖKI MEGOLDÁSOK
A ROBBANÁS ELLENI VÉDELEMBEN
A biztonság számunkra az első!
Védje munkavállalóit és berendezéseit robbanásveszélyes környezetben is!
Cégünk munkatársai sokéves tapasztalattal nyújtanak komplex megoldásokat az ipari robbanásvédelem területén.
Kis- és középvállalkozásként nem kell saját robbanásvédelmi szakembert alkalmaznia. Külső szakértőként átvállaljuk a jogszabályi megfelelés terhét érthetően megfogalmazott kötelezettségekkel és arányos költséggel.
ExLABORATORY Safety Services Kft.
SZOLGÁLTATÁSAINK
Elveszettnek érzi magát a robbanás elleni védelmet érintő szerteágazó jogi környezetben? Vagy a tervezett technológia körül szeretné lecsökkenteni a robbanásveszélyes övezet méretét? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekben keressen bennünket bizalommal!
Általános robbanás elleni védelemmel kapcsolatos, vagy akár specifikus, adott robbanásvédelmi dokumentációban foglaltak oktatása. A részletekről szívesen nyújtunk tájékoztatást.
GYIK
Mit jelent az ATEX?
Az ATEX két Európai Uniós irányelvre utal:
- ATEX 153: a technológiai üzemeltetés vonatkozásában a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló 1999/92/EK irányelv, amely a 3/2003. (III. 11.) FMM–ESZCSM együttes rendelet által lett a magyar jogrendbe emelve (Non-binding guide to good practice for implementing the European Parliament and Council Directive 1999/92/EC)
- ATEX 114: a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról szóló 2014/34/EU irányelv, amely a 35/2016. (IX. 27.) NGM rendelet által lett a magyar jogrendbe emelve (Fifth edition of the ATEX 2014/34/EU Guidelines).
Mi az a robbanásvédelmi dokumentáció?
Egy olyan munkavédelmi jellegű dokumentum, melynek elkészítését a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III. 11.) FMM–ESZCSM
együttes rendelet íjra elő.
A rendelet 9.§ (2) pontja értelmében a robbanásvédelmi dokumentációnak tartalmaznia kell:
a) a kockázatok felmérését és értékelését;
b) azoknak a megtett intézkedéseknek a felsorolását, amelyek az e rendeletben foglalt kötelezettségek
teljesítését szolgálják;
c) a munkaterületek zónákba történő besorolását és azon területek felsorolását, amelyekre a 3–4. §-ok
szerinti követelmények vonatkoznak;
d) a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjére
vonatkozó intézkedéseket.
Mi az a zónabesorolás? Szükséges nekem?
A zónabesorolás, azaz a potenciálisan robbanásveszélyes térrészek azonosítása egy olyan vizsgálat, amely során számba vesszük az éghető (azaz a levegő oxigénjével exoterm reakció lefolytatására képes) gázok, gőzök és/vagy porok kibocsátó forrásait, kibocsátás mértékét, szellőzést stb. és szabványi számítások során az adott térrészt 0-ás, 1-es, 2-es, 20-as, 21-es vagy 22-es zónába soroljuk. Szükségességéről jogszabály rendelkezik: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 99.§ (2) A robbanás elleni védelem kialakításához a robbanásveszélyes terek robbanásvédelmi zónába sorolását el kell végezni.
Mennyibe kerül egy zónabesorolás?
Ez mindig a vizsgálandó technológia méretétől, összetettségétől, felhasznált veszélyes anyagok mennyiségétől függ. A pontos áradás előtt minden esetben részletes egyeztetés szükséges. Árajánlat kéréshez keressen minket bizalommal a Kapcsolat oldalon.
Mi az az 1-es zóna?
Számos vonatkozó szabványon felül, a magyar jogrendben a 3/2003. (III. 11.) FMM–ESZCSM együttes rendelet 1. számú melléklete rendelkezik a zónák, azaz a potenciálisan robbanásveszélyes légtér besorolásának definícióival,
mely szerint:
- 0. zóna az a munkatér, ahol az éghető gázok, gőzök vagy ködök (aerosolok) levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér állandóan, hosszú időtartamban vagy gyakran van jelen.
- 1. zóna az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között az éghető gázok, gőzök vagy ködök (aerosolok) levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér fordulhat elő.
- 2. zóna az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között az éghető gázok, gőzök vagy ködök (aerosolok) levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér ritkán és rövid időtartamban van jelen.
- 20. zóna az a munkatér, ahol lebegő éghető porok levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér
állandóan, hosszú időtartamban vagy gyakran van jelen. - 21. zóna az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között lebegő éghető porok levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér fordulhat elő.
- 22. zóna az a munkatér, ahol normál üzemi körülmények között lebegő éghető porok levegővel alkotott keverékéből álló robbanóképes légtér ritkán és csak rövid időtartamban van jelen.
Mennyire nehéz 2-es zónát csinálni a mostani 1-es zónából?
Ha az adott technológia működése során lecsökkenthető a robbanásveszélyes légkör kialakulásának esélye, akkor a meglévő 1-es zóna átminűsíthető 2-es zónára, Ilyen esetben a technológia biztonságosabban és olcsóbban üzemeltethető. Ez történhet egy egyszerű, technikai jellegű változtatással, vagy akár komplexebb megoldással melyhez az adott technológia részletes ismerete szükséges.
